Sajátkezű írás, kérlek, ne másold!

A Lacrimas Profundere 1993-ban alakult a két testvér, Christopher és Oliver Nikolas Schmid jóvoltából. Eredetileg a nevük Dark Eternity volt, de ezt nem szerették nagyon. Egyetlenegy koncertet adtak csak ezzel a névvel. A mai napig létező nevet Christopher találta ki, ugyanis egy latin szótárat lapozott fel (hogy miért volt nála latin szótár, nem tudni, mivel a suliban egyáltalán nem tanult latinul). A nevük jelentése „to shed tears” angolul. Gyakran hordják a saját logójukkal ellátott zenekaros pólót, mivel a reptereken könnyebb azt mondani, hogy olvasd le rólam, mint kimondani. A zenét Oliver szerzi, a szövegeket 2007-ig Christopher írta, Rob csatlakozása után pedig Rob is, és Christopher is írnak szövegeket.

A kezdeti időkben még doom metal vonalon mozogtak, keverve a gothic metal elemeivel. Használtak női éneket és klasszikus elemeket is. Anja Hötzendorfer vokálja miatt figyelt fel rájuk a kiadó, amiért kiadhatták az első lemezüket, az ... and the Wings Embraced Us-t 1995-ben, amit az 1997-es La Naissance d’un Rêve (franciául: Az álom születése) követett. Ezen lemezek megjelenése után szerződtette le őket a Napalm Records, ami öt albumot jelentett. Egy hárfás csatlakozott a zenekarhoz, és így vették fel a Memorandumot (1999).

A Burning: A Wish 2001-ből az LP első olyan kiadása, amivel nemzetközileg is felfigyeltek rájuk. Az albumról kivonták a klasszikus elemeket, valamint Christopher is elhagyta a hörgéseket, testvére javaslatára. Az első turnék is ekörül kezdődtek, Európa néhány országát és Latin Amerikát is beleértve.

Ezután a csapat kiadott két lemezt, 2002-ben a Fall, I Will Follow és a 2004-es Ave End c. albumokat.

2002-ben újra ki lett adva a La Naissance d’un Rêve, valamint az első két lemezt összefoglaló The Fallen Years.

2006-ban megjelent az Again It's Over EP, amihez klip is készült. Egy hónappal később megjelent a Filthy Notes for Frozen Hearts, amihez még egy klip készült, a My Velvet Little Darkness. Ez volt Christopher utolsó klipje a bandában.

2007 április 4-én tette a csapat közzé a hivatalos oldalán, hogy Christopher a sok turné okozta stresszre hivatkozva kilép a zenekarból, ezzel hatalmas viszályt hagyott maga után. Sokan nem tudják az utódját, Rob Vitaccát a mai napig sem elfogadni, pedig Christopher saját maga választotta ki a pozícióra, miután Oliver egyszer behívta a stúdióba. Szempont volt, hogy a hang hasonlítson a testvéréhez, és Rob akkoriban még a Lost nevű zenekarban énekelt (ami fel is oszlott a belépése után, és csak egy albumuk jelent meg, a Tragedy of Love). Szerencsére, Christopher mai napig visszatér az albumokon, legutóbbi pedig váratlanul a My Release in Pain alatt felszaladt a színpadra Helsinkiben (2013-as turné keretein belül), és Robbal együtt adták elő a számot.

2008-ban megjelent A Pearl videója (a maxit digitálisan lehet elérni), ami Rob első megjelenése volt a bandában. A hang a régi, csak a személy más. A zenekar a mai napig tartja magát ahhoz, hogy Christopher lénye maradjon a csapatban, Robnak pedig esze ágában sincs átvenni a helyét. Sőt, már az albumon, a Songs for the Last View-en is több dalban hallhatjuk Rob hangját. Sőt, többször egyszerre szól a kettő.

2009-ben még egy videó jelent meg erről a lemezről, az And God's Ocean.

2010 áprilisában jelent meg a 9. lemez, a The Grandiose Nowhere, amit egy klip előzött meg, The Letter címen.

2011-ben még egy maxi és egy klip érkezett az albumról, a Lips. Igaz, a dalnak és a klipnek alig van köze egymáshoz, de az akkori dobosuk tetoválószalonjában készült, és csak digitális formátumban elérhető.

2012 nyarán kezdtek hozzá a tizedik album munkálatainak. 

2013. márciusában az új album megjelentetése előtt újraszerződtek a Napalm Recordsszal.

2013. május 24-én jelent meg a 10. nagylemez Antiadore címen, Európa többi részén pedig 2013. június 3-án.

2014. március 10-én tették közzé, hogy az album címadó dalához lassan érkezik a videoklip, ami végül meg is jelent 2014. április 23-án.

2014. április 9-én bejelentették, hogy a Wacken Road Shows headlinerei lesznek, és az a turné érintette hazánkat is november 12-én. Ez volt a Lacrimas Profundere negyedik koncertje hazánkban, a beszámolót itt olvashatjátok el róla.

2014 végén és 2015 elején többször elhintették, hogy új albumon dolgoznak, és dobálóznak ismét európai dátumokkal, szóval a remény ismét felütötte a fejét, hogy várható a 11. albumhoz is egy magyar állomás.

2016. január 19-én hivatalosan elkezdték a 11. albumot felvenni. Utána érkezett stúdiófotó január 21-én, január 22-én egy videó, január 24-én pedig a negyedik fotó. Az ötödik január 27-én.